Egy csésze kávé
Egy csoport diák, akik nagy karriert futottak be, összejöttek, hogy
meglátogassák régi egyetemi tanárukat. A beszélgetés hamar
panaszkodásba csapott át a stresszes élet és munka kapcsán. A tanár, kávét
ajánlva fel vendégeinek, kiment a konyhába, s egy nagy kannányi kávéval és
többféle csészével tért vissza: porcelán, műanyag, üveg; néhányan simák
voltak, néhány közülük drága és ritkaság volt, s szólt, hogy mindenki
szolgálja ki magát. Amikor minden diák kezében egy csésze kávé volt, a
tanító így szólt:
"Megfigyeltétek, minden szép és drága csésze elkelt, hátrahagyva az olcsó,
műanyag csészéket. Habár mindannyiotoknak az a természetes, hogy mindenből
a legjobbat kívánjátok önmagatoknak, ez a problémáitok és a stresszetek
forrása is. Amit valójában mindenki akart, az a kávé volt, s nem a csésze,
de tudatosan a jobb csészékre vadásztatok, s egymás csészéit figyeltétek."
"Feltételezzük, hogy az Élet a kávé, s a munkahelyek, a pénz, és a
társadalmi pozíció a csészék. Ezek csak eszközök az Élethez, de az élet
minőségét nem változtatják meg."
"Néha, azzal, hogy csak a csészére figyelünk, elmulasztjuk élvezni a benne
lévő kávét."
Tehát, barátaim, ne engedjétek, hogy a csészék irányítsanak....a kávét
élvezzétek helyette.
|