„A kis vakarcs...
... oly rgen kerlt a nyj melll a fejedelmi udvarokba, hogy kezd szakrk azt hiszik, rgtn luxuskutyaknt kezdte. A mai bichonok is minden bizonnyal elboldogulnnak egy nem tl nagy ltszm tengeri-malac nyj terelsvel, de tnyleg jobb helyk van ott, ahov a nemzetkzi kutyaszvetsg sorolta ket: a trsasgi kutyk kztt.
Borzalmasan kotnyeles, erszakos, nyzsg npsg, hossz vszzadok verejtkes munkjval neveltk beljk, hogy k a vilg kzepe, s ha egy pillanatra is albbhagy a hangulat, az rkre foltot ejt a mundr becsletn. Agresszvnak nevezni ket tlzs volna, folytonos ktzkdsk emberrel-llattal inkbb gy dekdolhat: ’Na, na! Na! Mi lesz mr? Legalbb egy is feszltsg legyen, vagy mi!’
Macskkkal egytt tartva villmgyorsan eltanulja a manccsal hadonsz macska-harcmodort, s lland nystlsvel mg a sokat prblt reg kandrt is felkergeti a kemencepatkra. A hajlktalanokat s a rszegeket nluk lelkesebben nem ugatja senki, de idegenekkel szemben mg akkor is szereti eljtszani a bizalmatlan rkutyt, ha nyilvnvalan szvesen ltott vacsoravendgekrl van sz.
A havanese mg a bolognesnl is kisebb s mrgesebb, tovbbi elnye, hogy a csak fehr bolognsvel ellenttben nla van sznvlasztk is: fekete-fehr, szrke s ezek vltozatai. Egyvalamiben azonban megegyeznek, unalomtrsk gyakorlatilag nulla; vigyzzunk velk.
Knnyen tarthatk, jtszva lbe kaphatk, de igazi vonzerejk, hogy mregdrgk.”
(Rszlet Winkler Rbert: Kutyaszort c. mvbl)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
