A Bichon Havanese
(Vackor - foto: Kmfor)
A bichon fajtacsoport egy kicsiny, rendszerint fehr kutyacsaldbl l, melynek tagjai: a mltai pincs, a bolognai, a havannai pincs, a bichon fris, a Coton de Tulear, s az oroszlnkutya (Petit chien Lion), az orosz bichon (bolonka franzuska, bolonka cvetna). A szakirodalom a mltai mltjt az korbl eredezteti, a bichon fris kialakulsnak kezdeteit a XIV. szzadra, a bolognait pedig A XII. szzadra helyezik. A havannai 1700-1800 krl akalult ki, a madagaszkri illetsg Coton de Tulear eredete 1600 krlre tehet.
A havannai a legnagyobb a bichonok kztt, de azrt korntsem nagytermet kutya, csupn egy-kt centimterrel nagyobb s egy-kt kilogrammal slyosabb, mint a bichon csald tbbi tagja. Marmagassga 28-32 cm, slya maximum 6 kg. J felpts, arnyos test, kellemes kllem. Feje s koponyja viszonylag szles. Kzepes nagysg, sttbarna, rtelmes, lnk, csillog tekintet szemt a hossz szrzet teljesen eltakarja. Orrtkre fekete. A sr szrzet bortotta kiss rncos, hegyes vg flek a fejhez simulva lgy redkben omlanak al. Trzse viszonylag hossz, izmos, arnyos, vgtagjai rvidek, egyenesek, prhuzamosak, elgg izmosak. Psztorbot alakra hajltott farkt felemelve hordja. Szrzete mindentt a testn hossz, selymes, lgy, sima, knny, a vgn kiss gndrdik. Szinte teljesen fehr, ritkbban krm- vagy aranyszn, ezsts rnyalat, kkes-szrke, esetleg fekete.
(Forrs Veress Istvn: Bichonok c. mve)
|