A kutya a fenekén szánkázik…
A kutyáknak a (végbél) nyálkahártyájában párosával helyezkednek el a bűzmirigyeik. Ezek olyan faggyú- és illatmirigyek, amelyek váladékukat a végbélbe ürítik (amelynek átmérője egy-két centiméter). Az ember számára rendkívül kellemetlen szagú váladék arra szolgál, hogy a kutya ürülékét a jellegzetes illattal megjelölje. Normális körülmények között a belek ürítésekor a szilárd ürülék kimasszírozza a váladékot a végbélből. Azok a kutyák, akik elmélyülten tanulmányozzák mások ürülékét, képesek felismerni, ki hagyta ott a szagjelét.
A farok csóválása is hasonló hatással jár: a bűzanyag kimasszírozásával. A farok mozgatása közben a kutya egy „illatfelhőt” bocsát ki, amellyel a másik fél számára a saját egyéni szagjelét közli. Ilyenkor persze csak kismértékben kerül a váladék kibocsátásra, amelyet az ember még nem képes megérezni.
Ha azonban a végbél tasakja eldugul, akkor jelentkezik a kutyáknál a fenéken való szánkázás: a kutya a végbéltájékát a földhöz szorítva csúszkál ide-oda. A mirigyeket ilyenkor minden különösebb probléma nélkül kinyomja az állatorvos. Segít, ha a kinyomott mirigyeket kamillateával vagy valamilyen gyulladáscsökkentő folyadékkal lemossuk.
A kutyák kullancsossága és kullancs terjesztette betegségei
A gazda a nyári hónapokban gyakran találkozik az állatán vért szívó kullanccsal, amitől a nem kellően tájékozottak megijednek, vagy föl sem ismerik azt. Pedig fontos, hogy az állattartó tisztában legyen ennek az élősködőnek a legfontosabb biológiai tulajdonságaival, az általa terjesztett betegségek leggyakoribb tüneteivel, és a kullancsok elleni védekezés lehetőségeivel, módszereivel.
A kullancsok a trópusi és a mérsékelt égövön világszerte előforduló ízeltlábúak. Számos fajuk van, Magyarországon is kb. 25. Az országon belül különösen sok van belőlük a Budai-hegységben, a Balaton-felvidéken, a Somogyban, erdős-bokros területeken szinte mindenütt föllelhetők. Megjelenhetnek akár kertekben vagy városi parkokban is. Váltivarú állatok, átalakulással fejlődnek. A nőstény a petéket a talajra, aljnövényzetre rakja. Az azokból kikelő hatlábú lárvák nyolclábú nimfává alakulnak, majd azokból lesznek a kifejlett kullancsok. A magyarországi fajok a háromgazdás kullancsok közé tartoznak, vagyis minden fejlődési alakjukban más melegvérű állaton élősködnek.
A kullancsok tavasztól őszig, az év melegebb időszakában aktívak, előfordulásukra leginkább akkor számíthatunk. A telet csak a kifejlett egyedek vészelik át. A kifejlett nőstény kullancsok csak egyszer szívnak vért, majd lerakják petéiket, és elpusztulnak. Hosszabb ideig, akár egy hétig is a gazdán tartózkodnak. Fejüket mélyen a bőrbe fúrják, erősen tapadnak. Fájdalmat nem okoznak, mert nyáluk szövetoldó anyagot tartalmaz, ami megkönnyíti, hogy mélyebb szövetrétegekbe hatoljanak.
A kullancsok számos betegség hordozói. Vírusokat, baktériumokat, egysejtű élősködőket juttathatnak egyik állatról (emberről) a másikra. Nálunk a leggyakoribb kutyabetegség, amit kullancsok visznek át egyik egyedről a másikra, a babeziózis. A fertőzés után 7-21 nappal jelentkeznek a tünetek: magas láz, elesettség, a nyálkahártyák (száj, kötőhártya) sápadtsága, sötét, kávébarna vizelet. A babéziák a vörösvérsejteket támadják meg, azok szétesését idézik elő. Emiatt a vér oxigénszállító képessége erősen csökken, illetve a vörösvérsejtekből kiszabaduló vérfesték (hemoglobin) a veséket súlyosan károsítja. Veseelégtelenség is bekövetkezhet. A hemoglobin bomlástermékei révén sárgaság jelentkezhet. A betegség megállapítása a kórelőzmény (kullanccsal való érintkezés), a fölsorolt tünetek és vérkenet vizsgálata alapján történik. Kezelése részben az élősködők gyógyszeres elpusztításából, másrészt a következmények megszüntetéséből áll. A betegség elleni védekezés a kullancsok távol tartásával lehetséges. A kutyababeziózis emberre nem veszélyes.
A Lyme-kór változó hosszúságú lappangási idő után hirtelen kezdődő sántasággal, végtagfájdalmakkal jelentkezik, amelyek hullámzó súlyosságúak lehetnek. Heveny esetben láz, étvágytalanság, nyirokcsomó-duzzanat kíséri. Ismert szívizom-elhalásos és agyvelő-vagy ideggyulladásos formája is. A kórhatározás alapja a kórelőzmény (kullancs), a tünetek és a vérsavó laboratóriumi vizsgálata. A kezelés kb. kéthetes. A vírusos agyvelőgyulladástól – mint következménytől – a kutyáknál nem kell tartani.
A megelőzés lehetősége a kullancsok távol tartása. A betegség kutyáról emberre való terjedésétől nem kell tartani.
A kullancsosság elleni védekezés lehet gyógyszeres, amely nem veszélytelen. Alkalmazhatók a megfelelő hatóanyagot tartalmazó nyakörvek, amelyek állatkereskedésekben, állatorvosi gyógyszertárakban kaphatók. Figyelni kell arra, hogy a védettség csak a nyakörv dobozán föltüntetett időre szól, nem százszázalékos és hogy a hatóanyag fürdés közben kiázik belőle. A jó nyakörv mellett is elengedhetetlen azonban a kutyák rendszeres átvizsgálása. A kullancsok a kutya bármely testrészén megtapadhatnak, de legtöbbször a fejen, a nyakon és a törzs oldalán találjuk őket. Borsnyi-babszemnyi barnás képletek, amiket el kell távolítani. Érdemes minden zsíros anyag rákenése nélkül ujjbeggyel a potrohukat körbe-körbe forgatni. A nagyobbak hamarabb, a kisebbek valamivel több idő után kiesnek. A kiszedett kullancsot el kell pusztítani! Mivel a kullancsok a bőrön való megtapadásuk után nem azonnal kezdenek táplálkozni, néhány órán belül állatunk fertőződésének veszélye nélkül kiszedhetjük őket. A megtapadás helyén múló duzzanat maradhat.
Allergia
Az allergia bármikor kialakulhat, akár idősebb állaton is megjelenhetnek allergiás tünetek. Egyes allergiatípusok azonban többnyire jellegzetes életkorban jelentkeznek, léteznek allergiás betegségekre az átlagosnál hajlamosabb fajták, és a fajtákon belül érzékenyebb vonalak, családok. Bár az allergia nem öröklődő bántalom, az allergiára való hajlam nagyon is az lehet. Általános tapasztalat, hogy a valamilyen anyaggal szemben túlérzékeny szervezetben könnyebben alakul ki hasonló reakció más anyagokkal szemben is.
Allergiás reakció következhet be samponok, egyéb kozmetikumok, műszálas textíliák, vegyszerek, tisztítószerek, ritkán külsőleg alkalmazott gyógyszerek hatására. Az allergia kialakulhat a légzőszerveken át a szervezetbe került allergének miatt, de étel miatt is. Az allergiás tünetek bőrpír, erős vakarózás.
Van, hogy riasztó gyorsasággal, néhány perccel vagy akár néhány másodperccel az antigénnek a szervezetbe való bejutása után, drámai tünetek jelentkeznek. Ilyenek pl. az oltások utáni, vérátömlesztést, gyógyszerbeadást vagy darázscsípést követő reakciók. Az állat nyugtalan lesz, fullad, légzési nehézsége támad, testszerte csalánkiütések (foltokban szőrborzolódás, kiemelkedő, viszkető göbök) jelennek meg. Ha a kutya ilyen tüneteket produkál, azonnal orvoshoz kell vinni. Ha a kutyánál gyógyszerbeadás vagy védőoltás után túlérzékenységi reakció lép fel, később minden esetben fel kell hívni a kezelő állatorvos figyelmét erre! Megfelelő kezelés esetén a heves tünetek néhány órán belül eltűnnek.
A légúti eredetű allergiák esetében a tünetek jellegzetesen szezonálisak, azaz az évnek meghatározott szakaszában (általában a tavaszi-nyári hónapokban) rendszeresen jelentkeznek. Kivétel ez alól a háziporatka iránti érzékenység, amikor a tünetek állandósulnak. Legtöbbször folyton vakaródzik a kutya, egyes állatokon a szemek és a száj környékén, a nyakon vagy a fülek belső felületén bőrpír, pörkkel fedett kisebb-nagyobb göbök, illetve a vakarózás okozta másodlagos sebek keletkeznek. Felléphetnek légzőszervi és szemtünetek (savós orrfolyás, tüsszögés, könnyezés) is. A gyógyszeres kezelésre a kutya szinte mindig jól reagál, de annak kiürülése után a tünetek gyorsan visszatérnek.
Az étallergiák legjellemzőbb tünete a heves vakarózás. A kutya legtöbbször a fejét vakarja, ritkább esetben az egész testét is, bőrjelenségek (bőrpír, kiütések, hámlás) viszonylag ritkán kísérik. Még ritkábban észlelhetők emésztőszervi tünetek (általában hasmenés). Ételallergia esetén az állatorvos segítségével meg kell találni a megfelelő diétát.
Speciális eset a kutyák bolhaekcémája. A bolha vérszívása során szájszervéből kis mennyiségű nyál jut a kutya bőrébe. A nyálban bőségesen találhatók fehérjék. Néhány bolhacsípés elegendő ahhoz, hogy az állaton megjelenjenek az allergiás tünetek. Ezek: a kutya erősen vakarózik, többnyire a faroktövét rágja, ahol kezdetben csak a szőr csapzottsága látszik, később kiterjedt nedvező, sárgás gennyes váladékkal fedett elváltozás alakul ki. Hasonló foltok megjelenhetnek a pofán is. A gennyesedés ebben az esetben másodlagos folyamat, a sérült bőrfelületen elszaporodó baktériumok okozzák. A kezelés legfontosabb eleme az allergén hatás megszüntetése, vagyis a teljes bolhátlanítás és a bolhamentesség folyamatos fenntartása. A kialakult ekcémát részben helyileg (fertőtlenítő lemosással), részben gyulladáscsökkentőkkel, antibiotikummal kezeli az állatorvos.
A Harder-mirigy előreesés
Gyakori szemészeti panasz, amikor a harmadik szemhéj mögül, a kutya nagyságától függően, borsónyitól egészen ujjbegynyi nagyságúig terjedő képlet türemkedik elő. Oka a harmadik szemhéj belső felületén a pislogóporcon található nyiroktüszők gyulladása és ödémás duzzanata. Érdekes, hogy ez a kitüremkedés nem fájdalmas és általában nem is viszket. Ilyenkor a pislogóporc alapján elhelyezkedő úgynevezett Harder-féle mirigy sokszorosára megnagyobbodik, és a pislogóhártya belső felületéről, annak szabad széle mögül előtüremkedik. A rátelepedő szennyeződések és baktériumok miatt kötőhártya-gyulladást okozhat.
Az esetek nagy részénél konzervatív terápia (szemkenőcs vagy szemcseppek alkalmazása) nem eredményes, így sebészi megoldást kell választani. A műtétek utáni szövődmény ritka, de előfordulhat. Nem törvényszerű a másik oldal megbetegedése sem. Az utókezelés két hétig tart. Ezalatt rendszeresen szemkenőccsel kell kezelni az operált szemet.
A fogváltás
Gyakran előfordul, hogy a maradandó fogak kinőnek, de a nekik megfelelő tejfogak a szájüregben maradnak.
A bentmaradt tejfogak károsíthatják (fogkőképzodéssel) a maradandó fogazatot, növekedésüket rossz irányba terelhetik. Zavarhatják a kutyát a táplálék felvételében, illetve a fogak közé szoruló ételmaradék kellemetlen, bűzös szájszagot eredményezhet. Figyeljük négy és hat hónapos kor között a kutyánk fogazatát. Vigyázzunk, mert körülbelül a tejfogak egyharmada látható, míg kétharmaduk a fogmederbe ágyazottan gyökérrel ellátott. Kihúzásuk nem oldható meg házilag, szakorvoshoz kell fordulni
Rosszullét utazáskor
Az autó többé-kevésbé ritmikus, vertikális haladása közben az úgynevezett belső fülben levő folyadék a mozgástól hullámzani kezd. Ehhez hozzájárul az autó-kipufogógázoknak a szaga és a vizuális izgalom. Ez a kutyánál rosszullétet okozhat. A problémát nem lehet megoldani egy ablak kinyitásával, így csak huzatot kaphat a kutya, ami kötőhártya-gyulladást okozhat.
Ha a kutyát rendszeresen akarjuk gépkocsin szállítani, ajánlatos a szisztematikus tréning. Először kezdjük rövid utak megtételével, amelyeket lassan és állandóan meghosszabbítunk. Ha hosszabb út előtt állunk vagy csak ritkán autóztatjuk kutyánkat, akkor igénybe vehetjük a rendelkezésünkre álló megfelelő gyógyszereket. A legjobb, ha kúp formájában adjuk be a kutyának az indulás előtt egy-két órával. Az ilyen, speciálisan állatok számára készített gyógyszerekről az állatorvosnál lehet tájékoztatást kapni. Az ilyen jellegű kezelés azonban semmi esetre sem lehet tartós, tehát nem szabad arra felhasználni, hogy kutyánkat naponta sétálni vigyük az autóval.
Megelőzésképpen legjobb, ha a kutyának az autóút előtt 2 és fél, 3 órával korábban már nem adunk enni, így hányás esetén legfeljebb csak vizet és slejmet okádhat. Az autós edzés elején pedig ne vezessünk túl gyorsan, és ne válasszunk buckás, kanyargós utakat.
És amit a lányoknak tudni kell…
A nőstény kutyák ivari működése ciklikus. Normális esetben évente kétszer kerülnek ivarilag aktív állapotba, csak ilyenkor vemhesülhetnek. A petefészkekben lévő petesejtek megérlelődnek, hormontermelésük révén megindítják azt a hormonális mechanizmust, ami a méh falát alkalmassá teszi az embrió megtelepedésére, a méhnyakat pedig megnyitja. A tüzelés 3 hétig tart. Az első harmadban általában erős vérzéssel jár. Átlagosan a 9-14. nap között termékenyíthetők. Ebben a fázisban már csökken a vérzés mennyisége, majd a harmadik harmad végére teljesen meg kell szűnjön. A tüzelés befejeztével a méhnyak újra bezáródik.
A nem kívánt vemhesség elkerülésére többféle alternatíva jöhet számításba. Rövidebb távon használhatók különböző kutyáknak kifejlesztett fogamzásgátló készítmények, amelyek tartós adagolása hormonálisan gátolja a petefészkek működését. (Nem alkalmasak az emberi fogamzásgátlók, mivel nem kívánt mellékhatások szinte minden esetben jelentkeznek a kutyáknál történő alkalmazás során.) Az adagolás befejeztével a hormonális ciklus újra beindul, és akár a legelső tüzelés alkalmával a szuka vemhesíthető.
Azoknál az eseteknél, amikor a méh valamilyen rendellenesség hatására (amelynek hátterében lehet abnormális hormontermelés, nem kívánt vemhesség megszakítása vagy a tüzelés alatt a megnyílt méhnyakon keresztül bakteriális fertőződés stb.) gyulladásos lesz, kezelésre szorul. A nyílt méhnyakkal járó eseteket a tulajdonosok a rendellenes váladék ürüléséről vehetik észre. Más esetekben az egyetlen, laikus számára intő jel, a kiskutya megváltozott viselkedésén kívül, a feltűnően megnövekedett vízfogyasztása. Hónapokig elhúzódhat a tüzeléskor megnyílt, majd újra záródott méhnyakon keresztül történt fertőződés, vagy a normális ivari ciklus elhúzódása miatt gondolnunk kell az esetleges hormonális rendellenesség miatt kialakult méhgyulladás lehetőségére.
Ha a kutyatulajdonos úgy dönt, hogy kutyáját ivartalanítja, azt két tüzelés közötti nyugalmi periódusban kell elvégeztetni. Erről az állatorvossal konzultálni kell. A szakszerűen végrehajtott műtét nem változtatja meg az állat jellemét vagy tulajdonságait, nem feltétlenül vezet kóros elhízáshoz, ez csak és kizárólag az ésszerű táplálás függvénye. Utána viszont megszűnnek a további tüzelések, nem kell tartanunk a nem kívánt szaporulattól, és a környékbeli kan kutyák sem fognak kitartóan udvarolni.
|